Életbiztosítás kötés és díjszámítás

Az adózás jogszabályai és a biztosítás több helyen is összefonódik egymással. Az élet-, nyugdíj-, baleset és betegbiztosítás adómenetes szolgáltatás, adókötelezettség csak a biztosítási díj vonatkozásában fordulhat elő. 

 
Amennyiben a biztosított befizeti a díját,  az adómentes díjhoz nem jár adókedvezmény, de az adóköteles díj alapján viszont rögtön, díjfizetéskor kell adózni. Az a magánszemély, akinek 10 évnél hosszabb időtartamú életbiztosítása van, élhet az adókedvezmény lehetőségével.


Hatályos jogszabály

A 11 éve érvényes SZJA- törvény elrendezi az élet és nyugdíjbiztosítások befizetett díjai adókötelezettségét és a magánszemélyek adókedvezményei rendszerét.


Az adókedvezmény alanya

Azok a magánszemélyek vehetik igénybe az adókedvezményt, akik élet vagy nyugdíjbiztosítással rendelkeznek. A szerződő félt terheli a díj befizetése, és az adókedvezménnyel is élhet abban az esetben is, ha a biztosított más magánszemély. Ugyanis elsődlegesen a szerződő illetékes jognyilatkozat tételére, és a biztosító jognyilatkozatainak is a szerződő a címzettje.
A magánszemély akkor is jogosult az adókedvezményre, ha ő csupán a biztosítottja a munkáltatója által kötött biztosításnak. A >biztosítás éves díja adóköteles jövedelem, de a magánszemély adójának visszatérítésénél figyelembe veheti az adókedvezményt is.
A kifizetőnek nem kell a kockázati élet-, vagy baleset biztosítást a biztosított jövedelméhez csatolni, így az adókedvezményt sem igényelheti. A halál kockázatára kötött életbiztosítás nem megfelelő a mentesség követelményeinek. A kifizető által vállalt díj adóköteles, és ha a kifizető a magánszemély munkaadója, adókedvezmény kérhető adókedvezmény.


Az életbiztosítás fogalma


Adókedvezményre csak az a biztosítási szerződés jogosít, amely megfelel az alább felsorolt kritériumoknak:

- a szerződés határozott időre szól, és legalább 10 éve fenn áll
- a szerződő vagy egyben fizeti ki a díjat, vagy havi rendszerességgel, vagy az indexálási eljárással növetlen fizeti meg
- a biztosító csupán akkor fizet, amennyiben a szerződésben leírt időpontot eléri a biztosítás, vagy ha a biztosított elhalálozik
- azok a biztosítási időpontok, melyek nem dátumtól függnek, hanem valamilyen tény megtörténtéhez kapcsolhatóak (esküvő, szülés, tanulmány megkezdése), nem biztos, hogy pont akkor válnak esedékessé, amikor elérik a 10 éves kort.
- amennyiben az életbiztosításban szerepel baleseti vagy betegségi kockázat, és ezeknek a díjrésze a biztosítási díj 10 százalékát nem haladja meg, abban az esetben jár az adókedvezmény, ha a díjat szétbontják, és akkor is csak az életbiztosítási díjrészt érinti a kedvezmény. Ez nem alkalmazható a balesetbiztosításra, mely díja nem adóköteles, ha magánszemélyről van szó.



A nyugdíjbiztosítás fogalma

Nyugdíjbiztosítás alatt az a szerződés értendő, amelyben a biztosítottra vonatkozó kockázati események a következők: nyugdíjba vonulás, a szerződésben előírt nyugdíjas korhatár betöltése, vagy a biztosított elhalálozása.
Nyugdíjbiztosításnál az adókedvezménynek nem feltétele a 10 éves tartam. Amennyiben a biztosító szolgáltatása a szerződés megkötésétől számított 10 éven belül éri el aktualitását, úgy az adókedvezmény csak akkor igényelhető, ha a szerződésben egy záradékban utalnak arra, hogy a biztosított csupán nyugdíjkiegészítő járadékszolgáltatásban részesül. Ezt a szabályt fel kell tüntetni a szerződésben, vagy az érvényes szerződést ellátni egy záradékkal, mely leírja, mikortól lehet igénybe venni az adókedvezményt.

Ha a biztosított valami okból kifolyólag hamarább megy nyugdíjba, és a szerződésében az előbb említett záradék nem szerepel (azaz a szolgáltatás hamarább válik aktuálissá, mint a 10 éves időtartam), akkor az esedékesség időpontjában záradékolható a szerződés, így az adókedvezmény nem tűnik el, hiába szűnt meg hamarább a szerződés. A nyugdíj saját jogú nyugellátást jelent. Különböző típusai vannak: öregségi-, korkedvezményes-, korengedményes-, rokkantsági-, és előnyugdíj. A nyugdíj korhatára alatt  a szerződésben feltüntetett öregségi, vagy korkedvezményes korhatár értendő.

A nyugdíjkiegészítő járadékot a nyugdíj kiegészítéseként, vagy helyette egy évben egyszer élethossziglan, vagy a szerződés létrejöttétől számított 10 évig utalják. Amennyiben a biztosítás része betegségi vagy baleseti kockázat, nyugdíjbiztosításnak nevezzük.


A rendelkezési jog gyakorlása

Rendelkezési jog gyakorlásának számít a szerződés megszűnése, visszavásárlása, értékesítése, több, mint egy éves kölcsön felvétele, valamint az olyan nyugdíjbiztosítás, mely a szerződés megkötésétől számított 10 évet nem éri el, így a szolgáltatás mértéke csökken, vagy egy összegben szeretnék igénybe venni.
A szerződés megszüntetése olyan jogi tény, mely a szerződő felek akaratából kifolyólag eredményezi a megszűnést. Kiválthatja egy-, és kétoldalú jogi közlemény, melynek tartalma a szerződés felmondása, vagy közös megegyezéssel való megszüntetése.

A biztosítás visszavásárolható, ebben az esetben a szerződő azt az összeget kapja meg, amit feltüntettek a szabályzatban. Ha a biztosításban szereplő jogosultságot valaki ellenérték fejében átruházza, az értékesítésnek számít.
A kötvénykölcsönnel - melyet a biztosító nyújt- a biztosítási esemény bekövetkeztekor, vagy a szerződés megszűnésekor számolnak el. A nyugdíjbiztosítási szerződésen alapuló járulékszolgáltatás összege csökken, ha az aktuálissá váló összeg közül bármelyik alacsonyabb, mint az ezt megelőző időszakban kapott szolgáltatás.

A szerződés módosítása nem számít a rendelkezési jog gyakorlásához. A módosítás csupán annyit jelent, hogy a szerződő felek közösen változtatnak a szerződés feltételein, a szerződés tovább él, nem szűnik meg. Amennyiben a módosításhoz értékesítés is társul, illetve a módosítás nem felel meg az adókedvezmény valamelyik feltételének, akkor vész el a kedvezmény.
Az adókedvezményre való jogosultságot nem érintő szerződésmódosítás azt jelenti, ha a kedvezményezettet megváltoztatják, ha növelik a biztosítási díjat, vagy amennyiben a biztosítási díj az eredetihez képest 10 százalékot zuhant.
A munkáltató személyének a változása nem érinti az adókedvezményre való jogosultságot. Amennyiben a szerződő magánszemélyt a biztosított váltja fel, szintén nem sorolható a rendelkezési jog gyakorlásai közé.